Skip to main content
Veszélyes vizekre evezünk, ha azt gondoljuk, hogy a hajózás fékevesztett érzésének hullámain hajózva fittyet hányhatunk a vízi közlekedés szabályainak betartására. Vízen lenni, hajót vezetni bár kétségtelenül fantasztikus élmény, ahhoz, hogy mindezt biztonságban, mások és önmagunk veszélyeztetése nélkül élvezhessük, tisztában kell lennünk az előírásokkal.

A hazai hajós élet egyik meghatározó tagjaként büszkék vagyunk rá, hogy a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságával karöltve szabálykövető vízi magatartásunkkal irányt mutathatunk klubtagjaink, valamint más hajósok számára, lehetőséget adva ezzel a Vízirendészet munkatársai számára is, hogy egy hosszú távú és sikeres kapcsolat érdekében megismerhessék a Wiking Yacht Club hajós közösségét.
Csobay Balázs rendőr alezredessel, a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi és Balesetvizsgálati Osztályának kapitányságvezető-helyettes osztályvezetőjével beszélgettünk a közelmúltban indult együttműködésről, és a Dunai Vízirendészet tevékenységéről a Kopaszi-gáton.

A VÍZIRENDÉSZET ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE AZOKNAK, AKIK NEM ISMERIK, EGYFAJTA MISZTIKUM. ADNA EGY KIS BETEKINTÉST, HOGYAN ÉPÜL FEL A SZERVEZET MAGYARORSZÁGON?

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a BRFK-hoz tartozik, a Duna teljes magyarországi szakaszán 417 folyamkilométeren és a mellékágakon összesen 6 rendőrőrssel és 4 körzeti megbízotti egységgel működik. A 6 rendőrőrs – a Duna folyásával megegyezően Komárom, Nagymaros, Budapest, Dunaújváros, Paks és Mohács – rendelkezik nagyobb állománnyal. A Szigetközi részen, Komárom és Gönyű környékén, Baján valamint a Budapest közeli mellékágakon körzeti megbízotti csoportok működnek, utóbbi látja el a Szentendrei és a Soroksári Duna-ágat is. A szlovák szomszédainkkal, ami a közös 134 folyamkilométert illeti, közös szolgálatok keretében szintén dolgozunk együtt.

 

MELYEK A DUNA LEGNÉPSZERŰBB SZAKASZAI?

A legtöbb kisgéphajóssal Budapesten és a Dunakanyarban találkozunk, de az alsó szakaszok is igen kedveltek. A halászat már visszaszorult, de a sporthajósok, kedvtelési célból vízre szállók száma jelentős, különösen jó időben, kedvező vízállás esetén.

AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN MILYEN HELYZETEKKEL, PROBLÉMÁKKAL TALÁLKOZNAK LEGGYAKRABBAN?

A vízi ellenőrzések során két „sláger” helyzettel szembesülünk a leggyakrabban, amelyek közül bármilyen meglepő, az alkoholos befolyásoltság az utóbbi. A legtöbb problémát a Hajózási Szabályzatban előírtak be nem tartása okozza.

ÖN SZERINT MI ENNEK AZ OKA?

Alapvetően a hajót rövidebb időszakban használjuk, hiszen szezonhoz kötött. Az év 12 hónapjából nagyjából 3-5 hónapot hajózunk, és van, aki ebben a szűk időszakban is kb. ötször veszi elő a hajóját. A biztonságos hajózáshoz, akárcsak az autóvezetéshez, rengeteg gyakorlás és rutin szükséges, ami ez alatt a rövid idő alatt érthető módon nehezebben szerezhető meg. Úgy tudom, a Wikingek ebben például újítók, hiszen minden szezon elején felajánlják a hajótulajdonosoknak, hogy egy gyorstalpaló keretében felfrissítik mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket, amivel a kisgéphajósok már stabilan, szabálykövető módon tudnak közlekedni a Dunán.

 

MIT GONDOL? EZEKEN AZ 1-2 ÓRÁS TANFOLYAMOKON MELYEK A LEGFONTOSABB SZABÁLYOK, AMELYEK BETARTÁSÁVAL A HAJÓSOK ÉS A VÍZIRENDŐRÖK MEGKÖNNYÍTHETIK EGYMÁS ÉLETÉT?

A Wiking Yacht Club hajói – akár a saját használatban állók, akár a klubtagok hajói – gyönyörűek, és tapasztalataink szerint megfelelő műszaki állapotban vannak. Gondolom köszönhető ez a kapcsolódó szervizszolgáltatásoknak is, ahol teljes körűen elvégzik az időszakos javításokat, ellenőrzéseket. Azon hajók esetében viszont, ahol a tároláshoz nem kapcsolódik szervizszolgáltatás, vagy saját tárolásúak, minden esetben javasoljuk a rendszeres ellenőrzést, főleg az első vízre tételt megelőzően. Ahogy az autónkat is átnézzük szezonváltáskor, úgy a hajónkat is át kell tüzetesen ellenőrizni, hiszen ami az autónál evidens, az a hajónál nem az. Profán és egyszerű dolog, de egy motorszellőztetés, vagy akár egy vízleeresztő csavar, melyet télen a hajótestbe került víz eltávolítása miatt leszedtek, majd tavasszal elfelejtettek visszatenni, több alkalommal okozott már problémát. Az előbbinek motortér robbanás, az utóbbinak pedig süllyedés lett az eredménye.

A HAJÓ ÁLLAPOTÁN KÍVÜL MIRE ÉRDEMES MÉG ODAFIGYELNI?

Nagyon fontos a hajólevél szerinti felszerelési lista időszakos ellenőrzése függetlenül attól, hogy a szervizben átnézték-e azok meglétét vagy sem. Szerencsés, ha tisztában van vele a hajós, hogy szükség esetén hol találja a horgonyt, az evezőlapátot, megvan-e a hajón tartózkodók számának és méretének megfelelő mentőmellény, valamint tökéletes állapotban van-e a kötélzet. Ez csak néhány a kötelező felszerelések közül, amelyek átvizsgálása csupán néhány percet vesz igénybe, de feltétlenül szükséges, hogy baj esetén azonnal tudja a hajóvezető, hová kell nyúlni, hiszen a hajóban utazók épségéért és biztonságáért minden esetben ő felel.

VANNAK, AKIK NEM TULAJDONÍTANAK TÚL NAGY JELENTŐSÉGET A HAJÓZÁSI SZABÁLYZATNAK. ÖN MIT GONDOL ERRŐL?

A hajózásban a HSZ olyan, mint az autós közlekedésben a KRESZ, ahol szintén igaz, hogy a szabályzat nem ismerete nem mentesít annak betartása alól. Márpedig ha kollégáink a 24 órás ellenőrzés során bármilyen szabálysértést észlelnek, akkor feladatuknál fogva elég súlyosan büntetnek. Éppen ezért tavasszal, mielőtt vízre tesszük a hajót, érdemes átnézni a táblákat, fontos, hogy megismerjük indulás előtt az igénybevételre tervezett vízterület sajátosságait, megnézzük, találkozhatunk-e vízi munkálatok miatti korlátozással, az érintett útvonalon milyen vízállás várható, rendeznek-e evezős versenyt, egyéb sporteseményeket, amit még időben el lehet kerülni és új, biztonságos útirányt lehet kijelölni. Zátonyra futás, borulás, vízbeeséssel járó baleset sajnos rendszeresen előfordul munkavégzésünk során, melyek megelőzhetőek lennének a Hajózási Szabályzat betartásával. Az aktuális vízállás figyelemmel kisérésére sokat segíthet az online elérhető „Hydroinfo”, amit minden ország vízügyi hivatala készít el és folyamatosan frissítve, díjmentesen bocsátja azt a hajósok rendelkezésre.

MILYEN GYAKRAN SZÁMÍTHATUNK ELLENŐRZÉSRE?

Kollégáink folyamatos, 24 órás járőrszolgálatot tartanak a Dunán, így erre gyakorlatilag bármikor lehet számítani. Ilyenkor a hajózás személyi és tárgyi feltételei kerülnek ellenőrzésre: az okmányok, a hajólevél és az előbb említett kötelező felszerelés megléte. Emellett minden esetben szondáztatnak, hiszen a vízen zéró tolerancia van érvényben, vagyis az alkohol fogyasztása semmilyen mértékben nem megengedett. Ha mégis kimutatható az alkoholfogyasztás, úgy az a hajóvezetői engedély bevonását és szabálysértési eljárás megindítását vonja maga után. Hiszen ahogy ittasan autóba sem ülünk, úgy természetesen hajót sem vezetünk.

 

EVEZZÜNK EGY KICSIT KELLEMESEBB VIZEKRE. A WIKINGEK ÁLTAL INDÍTOTT HULLÁMVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL MI A VÉLEMÉNYE?

A Wikingek és a Vízirendészet közti kooperáció a békés egymás mellett élés hirdetésének égisze alatt indult el, amelyet nagy örömmel üdvözöltünk. Hisszük, hogy az egymásra figyelés tudatosítása a kishajósok-nagyhajósok közötti kapcsolatot jó irányba tereli, amelynek első lépése a hullámkeltés csökkentése annak érdekében, hogy megóvjuk egymás hajóját akár a nyílt vízen, akár ha a kikötőben vesztegel. Fontos, hogy figyeljünk egymásra, hol és hogyan hajózunk, és mind a környezetünk biztonságát, mind egymás vagyonának megóvását is tartsuk szem előtt.